Baj-blog

Ezt mondta ugyanis, egyik emlékezetes, sokat idézett beszédében:

Azt gondolom, hogy lesznek konfliktusok gyerekek. Igen, lesznek. Lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tüntetni a Parlament előtt, előbb-utóbb megunják, hazamennek.

És milyen igaza volt! Tényleg volt tüntetés, meg konfliktus, aztán elvittek egy levelet a Sándor-palotába, és szépen hazamentek. Nem is olyan nagy ügy ez a miniszterelnökség, azt hittem az elején, hogy libák ezreit fogom látni a Hősök terén, de nem, hála Istennek, akarom mondani, a sors kegyelmének, egyetlen liba sem volt ott. Az emberszabású buta libákat most nem számolom ide.

Szóval, gyerekek, csak ilyen konfliktusokat akarok látni ezentúl is! Szépen békésen tüntethettek, aztán hazamentek, mert reggel dolgozni kell ám, ha azt szeretnétek, hogy megőrizzétek az állásotokat. Választani lehet: vagy kisebb lesz a fizetésetek, vagy megszűnik az állásotok. Ha maradtok tüntetni, akkor utóbbinak van nagyobb esélye.

Csókoltatom a Budaházyt, ha valaki találkozik vele, adja át.

Igen kérem, egy forint lesz a fizetésem, pont annyi, mint amennyi a mandátumom végén a havi nettó magyar átlagfizetés lesz. A minimálbér és az átlagnyugdíj ekkortájt 30 fillér körül alakul, a bankigazgatók és a tőzsdeguruk pedig legtöbb 2 forintot vihetnek majd haza havonta. Ezzel egyidőben lecsökkentjük a kenyér árát 5 forintra. Ez egy nagyon kemény program, nem csodálom, hogy az MSZP fel szeretné puhítani.

Először is bemutatkoznék: Bajnai Gordonnak hívnak, és ha minden jól megy, én leszek a miniszterelnökötök. Remélem ugyanúgy örültök nekem, mint én magamnak. Ugyanis egy jó barátomtól tudom, milyen fantasztikus dolog egy országot vezetni. Szeretném már egyszer én is kipróbálni.

A blogot április elsején indítom, de hangsúlyozni szeretném, hogy ez pusztán a véletlen műve. Mint ahogy a blog tartalma is független a valóságtól. Értsd, ahogy akarod.

Természetesen nem azért írok blogot, mert érdekelnek a kommentjeitek. Egy frászt. Magasról leszarom a véleményeteket. Azért írok blogot, hogy ne csak érezzétek, hanem olvassátok is, milyen az, amikor fáj. Merthogy fájni fog. Nem kicsit, nagyon. Nem nekem, neked. Úgyis mazochista vagy és szeretsz szenvedni.

Van ugyanis egy csomagom. Nagy és fekete. De azt nem mondom meg, mi van benne. Meglepetés. Majd ha megszavaznak ezek a kedves képviselő bácsik és nénik, és jókedvemben leszek, elárulom, mi van benne.

Addig is viszont kiadom az első rendeletet: aki nem tér vissza erre a blogra és nem ír dicsérő kommenteket rólam, attól nemcsak a 13. havi nyugdíjat fogom elvenni, hanem a karóráját, a szüzességét és természetesen a libáját. Megértette mindenki?